Testvértelepülés – Virt

Községi Hivatal

Virt Községi Hivatal

Virt (régebbi néven Vért, szlovákul Virt) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. Komáromtól 16 km-re keletre a Pati-csatorna bal partján az Öreg-Zsitva torkolata közelében fekszik. A Zsitva a falu közelében 40 hektáros tóvá szélesedik. Környéke kitűnő szőlőtermő vidék. Virten keresztülhalad a Dunaradványt (3 km) Marcelházával (5 km) összekötő mellékút. Közigazgatásilag északról és északnyugatról Marcelháza, délnyugatról Pat, keletről Dunaradvány határolja. Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban éltek emberek. A község határában a 7. és 8. századból származó avar-szláv temetőt tártak fel. A római korban a limes részét képező erőd állt a területén. A falut 1256-ban “terra Werth” alakban említik először a Vág menti Bana várának tartozékaként abban az oklevélben, melyben a várföldek egy részét IV. Béla király Sefrid német lovagnak adta. 1260-ban “Werch, Werchteluk” néven szerepel. Birtokosai a banai uradalom, Sefrid lovag, István, Macharias testvére és a kúnok. 1264-ben Sefrid birtokát az esztergomi érsekségnek adta. 1268-tól Komárom várának uradalmához tartozott. Később a komáromi uradalom mellett helyi nemeseké a Wérthy, majd a Bélyi, a Csájághy, a Huszár és a Gyulay családé. A középkori falu valószínűleg a török hódoltság alatt pusztult el. A török kiűzése után Virt-pusztaként szerepel az írott forrásokban. A 18. század első felében a Pyber család épített itt reneszánsz-barokk stílusú kastélyt. Itt, egykori tanítványánál, Pyber Benedeknél élt élete utolsó éveiben Baróti Szabó Dávid jezsuita szerzetes, költő.

Virt Óvoda

Virt Óvoda

Vályi András szerint ” VIRT. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai Nedeczky, és több Urak, fekszik Kurta-Keszinek szomszédságában, és annak filiája; határja jól termő, vagyonnyai többfélék.”

Fényes Elek geográfiai szótárában a következőket írja Virtről: Virth, puszta Radványhoz 1/2 órányira fekszik Zsitva partján. Kiterjedése 1500 hold, földe homokos, de jótermő, van 249 róm. katholikus, 3 református, s 5 zsidó lakosa, s kath. fiókegyháza. Birtokosok: Nedeczky, Pyber, Balogh.

Komárom vármegye monográfiája szerint “Virt puszta a Zsitva mellett, emelkedett helyen fekszik. A Zsitva vagy a Duna felől nézve, a Zsitva partján elterülő számos úrilakával szép látványt nyújt és rendezett kisebb község benyomását kelti. Szintén ősi telep, mely már a rómaiak korában lakott volt, sőt határában egy római erődnek a nyomai is láthatók voltak. 1256-ban találkozunk első okleveles említésével, a mikor IV. Béla Werth banai várföldnek egy részét Szefrid lovagnak adományozza, a ki négy ekealja földjét Fülöp esztergomi érseknek adja el. Legelső birtokosai kúnok voltak és mivel IV. Béla 1260-ban egy részét Macharias testvérének Istvánnak adományozta, nyilvánvaló, hogy az első adományozás is csak a birtok egy részére vonatkozott. 1265-ben még csak Virt földjéről van említés. Az egykorú oklevél terra Wert ad castrum Bana alakban szerepelteti. 1268-ban, a mikor a banai vár jelentősége már hanyatlott, a komáromi vár tartozéka lett. Később a Vérthy család merül fel birtokosaként, mely innen vette a nevét is. E családnak 1598-ban magva szakadván, a Bélyek lettek az urai. 1662-ben Bély Andrásnak szintén magva szakadt, minek következtében az egész puszta Csajághy György és neje, Konkoly Borbála kezére jut. Később a Huszár család is birtokosa lett és 1723-ban Huszár Imre a maga részét Gyulay Ferencznek zálogosítja el. 1733-ban báró Gyulay Ferencz és a Nedeczky család között e puszta birtoka fölött peralkú köttetett. Később e két család osztályos atyafiai lettek a birtokosok, így a Pyber, Balogh, Marton és a Nedeczky családbeliek; most pedig a Pyber testvéreknek és Farkas Ferencznek van itt nagyobb birtokuk és szép, kényelmes úrilakuk.”

A település korábban Dunaradvány része volt, csak 1990-ben lett önálló község.

Népessége: 2001-ben 304 lakosából 204 magyar (67,1 %) és 96 szlovák (31,6 %) nemzetiségű volt. 2011-ben 285 lakosa volt, ebből 170 magyar és 92 szlovák.

Oktatás, kultúra: A községben magyar nyelvű óvoda működik (a községi hivatal épületében).

Nevezetességei: –          A Zsitva-tó partján egykor álló nemesi kúriák közül csupán a 18. század elején épült barokk Pyber-kúria maradt fenn. –          A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.

Emlékművek, szakrális kisemlékek: –          Virten hunyt el 1819. november 22-én Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltő, műfordító. Síremléke a virti temetőben található, de egy mellszobrot is állítottak emlékére. –          Kopjafa a község címerével és az 1256-os évszámmal –          A katolikus templom mellett álló feszület –          Temetői nagykereszt

Testvérvárosi szerződés

helységtábla Katolikus Kopjafa Temetői nagykereszt Virti utcakép Baróti Szabó Dávid mellszobra

——————————————————————————————————————————————————————–

VIRTFESZT (2014. szeptember 19-21.)

1617371_1535412490026119_7521991206147724298_o 10626158_1535412873359414_8529914443221258261_o 10629787_1535410073359694_2124869520270702851_n 10658574_1535413133359388_9078892431556203133_o 10682405_1535409443359757_3794166418788057557_o 10687906_1535410243359677_4521502039508975995_o 10700459_1535411183359583_6405778297329025512_o 10708512_1535417366692298_8992091342870227236_o 10708772_1535415816692453_750425580233866726_o 10710210_1535412750026093_54590373313989556_o 10712670_1535412636692771_6446529361142545229_o 10714047_1535412766692758_7523838266666896987_o EU_flag_23L

info_template_Balatonudvari-2

virtfeszt Balatonudvari web