Elektronikus ügyintézés

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRŐL

Tisztelt Kérelmezők! Kedves Ügyfelek!

A közelmúltban elindult digitalizálási folyamatok, és ezzel összefüggésben az elektronikus közigazgatásra ható mindennapi igények és lehetőségek az önkormányzati igazgatást sem hagyták érintetlenül.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései 2018. január 1-től az önkormányzatok oldaláról is előírják, hogy biztosítani kell ügyeik elektronikus intézhetőségét, továbbá az informatikai együttműködések törvényben foglaltak szerinti kialakítását.

Az e-közigazgatás érdemi megjelenése előtt az ügyintézés működésében kizárólag papír alapú, illetve személyes ügyintézésre volt lehetőség, az ügyfelek szigetszerűen, különböző ügyfélszolgálatokon tudták ügyeiket intézni. Ma már azonban nem kizárólag személyesen kívánunk kapcsolatba kerülni egy szervezettel, vagy akár a közigazgatás egészével.

A modernizálódó világban megjelenő technológiai újítások további változásokat és igényeket indukáltak. Ez a változó igény az internet és okostelefonok elterjedésével, tulajdonképpen a digitalizáció növekedésével is mérhető.

Ezek a dinamikus fejlődő igények, az internet és az egyéb infokommunikációs eszközök mindennapi használatának megjelenése azok, amelyekre figyelemmel fokozatosan elkezdődött az elektronikus közigazgatás szabályozási folyamata és ügyintézésben megjelenő térhódítása.

Közigazgatásunk működésének technológiai alapjai tehát az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztak. Magyarországon az elmúlt 10 évben fontos előrelépést jelent a szabályozási alapok megteremtése: az információs önrendelkezési jog, az információbiztonság, valamint az elektronikus ügyintézés és a nyilvántartások közötti együttműködés fokozatos szabályozása.

2004-ben elfogadásra került a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), amelynek többszöri módosítása, valamint a kapcsolódó végrehajtási szabályok teremtették meg tulajdonképpen az e-közigazgatási szolgáltatások biztosításának jogszabályi hátterét. A Ket. szabályozását megelőzően csak kivételes módon volt lehetőség elektronikus ügyintézésre, a törvény elfogadásával egyidejűleg jelentős centralizálási folyamatot indult el az e-közigazgatás terén. A szabályozás főszabályként fogalmazta meg az elektronikus út igénybevételét.

A Ket-et 2018. 01. 01-jétől felváltja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. A Ket-ben szabályozott elektronikus ügyintézési rendelkezéseket a jogalkotó 2018. január 1-jétől önálló törvényben jeleníti meg, biztosítva ezzel az elektronikus ügyintézés egységes szabályozását: az elektronikus ügyintézést szabályozó szabályozási környezet az Eüsztv. és annak végrehajtási rendelete, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.).

A törvény alapvető ügyféli joggá emeli az e-ügyintézéshez való jogot. Azon esetek kivételével, ahol az ügyek elektronikus intézése értelemszerűen kizárható, valamennyi ügytípusban lehetővé teszi az ügy elektronikus intézését és az elektronikus ügyintézést kizáró szabályokat kiemeli a jogrendszerből.

Az Eüsztv. szabályozza gyakorlatilag, hogy mely ügyekben kell elektronikusan eljárni, amely három főbb jellemzővel határozható meg:

  • egyrészt minden olyan kapcsolattartásra kötelezően az elektronikus formát írja elő, mely az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv és az ügyfél között értelmezhető;
  • ezekben az ügyekben a szervek egymás közötti kapcsolattartását is elektronikus útra tereli;
  • viszont nem célja az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek olyan belső ügyviteli folyamatainak kötelező szabályozása, amely az ügyfelek ügyeit közvetlenül nem érintik.

Az Eüsztv. alapján a helyi önkormányzatok elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek minősülnek és a 108. § (1) és 109. § (1) bekezdések értelmében kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv. -ben meghatározottak szerint biztosítani, illetve kötelesek az ún. informatikai együttműködésre.

Az Eüsztv. alapján tehát az önkormányzatok részéről is fő szabály szerint biztosítani szükséges az elektronikus ügyintézést, a törvényi kivételektől eltekintve.

Mindez a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy minden önkormányzatnak biztosítania szükséges az elektronikus ügyintézés lehetőségét és meg kell feleltetnie azt a törvényben, vonatkozó jogszabályokban foglalt elvárásoknak.

Mindemellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt rendelkezések alapján a helyi önkormányzatoknak – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozniuk kell a feladatellátásukat támogató, távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, elektronikus információs rendszerhez, az önkormányzati ASP rendszerhez.

Az önkormányzati ASP egy speciális rendszer, amely az önkormányzatok számára a működésükhöz szükséges szakrendszereket, szolgáltatásokat biztosít, de a központi hálózati és infrastrukturális elemekre támaszkodik. A helyi önkormányzatok elektronikus ügyintézés biztosítási kötelezettségüknek tehát az önkormányzati ASP rendszeren keresztül tesznek eleget (az ASP-vel lefedett ügytípusok esetében).

Az ASP egyik fontos szolgáltatása az ELÜGY, mint önkormányzati e-szolgáltatási platform.

Az ELÜGY az önkormányzati ASP rendszeren belül az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne, amely az Önkormányzati Hivatali Portál internetes oldalán érhető el az ügyfelek részére (https://ohp.asp.lgov.hu/nyitolap).

Az ELÜGY az ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok természetes személy és jogi személy ügyfelei számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított, elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybe vételére.

Tehát az ELÜGY az ASP rendszerben működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza.

Amennyiben az ASP-hez csatlakozó önkormányzat nem az ASP által fejlesztett Települési portál bevezetését választja, az ELÜGY-et a már meglévő honlapján kell hozzáférhetővé tennie.

Az ELÜGY-ön keresztül jelenlegi az alábbi elektronikus szolgáltatások érhetőek el.

  • Ügyindítás: az ügyindítás tulajdonképpen nem más, mint egy elektronikus űrlap benyújtása. A település és az ügy kiválasztása után az űrlapkitöltő alkalmazás segítségével az ügyfél kitölti az űrlapot, majd beküldi az ASP rendszerbe, amely továbbítja a település iratkezelőjének, amely érkezteti a benyújtott űrlapot és iktatás után bekerül a megfelelő szakrendszerbe vagy eljut az ügyintézőhöz.
  • Ügykövetés: a bejelentkezett felhasználók lekérdezhetik az általuk, az ASP rendszerben elektronikusan indított helyi önkormányzati ügyek státuszát, lehetőséget ad az ügyintézési folyamat interneten keresztüli nyomon követésére, az ügyeik aktuális ügyintézési státuszának interneten keresztüli megismerésére.
  • Adóegyenleg lekérdezés: az ügyfél lekérheti adott településhez tartozó helyi adó egyenlegét.

A fenti szolgáltatások folyamatosan bővülnek és szélesednek majd a jövőben.

 

A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok  – Tihany, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari és Balatonakali – 2018. január 1-jével csatlakoztak az önkormányzati ASP rendszerhez.

A Közös Hivatal az elmúlt évtől folyamatosan alakította és alakítja ki a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső szabályozóit, melyek megfelelést biztosítanak az elektronikus ügyintézést meghatározó vonatkozó jogszabályoknak és az ASP rendszer előírásainak egyaránt.

A rendszerek kiépítése, az ügyintézők képzése, oktatása folyamatosan zajlott, és zajlik még jelenleg is. Az esetleges rendszerhibákért megértésüket és szíves elnézésüket kérjük.

Kérjük, megértő türelmükkel segítsék hivatali munkánkat.

A fentiek értelmében tehát 2018. január 1-jétől a kérelmek kizárólag elektronikus úton vagy papír alapon, postai úton nyújthatók be az önkormányzatokhoz és a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

Amennyiben az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél nem elektronikus úton nyújtja be kérelmét, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. Törvény 46.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a kérelem visszautasításának van helye.

„(1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha

  1. a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz,..”

Amennyiben az ügyfél nem elektronikus úton (mert természetes ügyfél és nincs elektronikus benyújtásra sem kötelezve adott ügyben), vagy postai úton nyújtja be kérelmét (vagyis ez az e-mailban megküldött kérelem tipikus esete), az alábbi szabályozás található:

„(2) A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerint ismételten terjeszti elő kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő.

(4) Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve visszavonásának minősül.”

Az elektronikus kapcsolattartáshoz az ügyfélnek rendelkeznie kell hivatali vagy cégkapuval. Tekintettel arra, hogy egy ügyfél több hivatali kapuval/ cégkapuval is rendelkezhet, ezért szükséges megadni az elektronikus ügyintézéshez használt azonosítót (hivatali kapu esetén KRID azonosítót).

A hivatali kapu / cégkapu regisztrációval kapcsolatban a www.magyarorszag.hu oldalon tájékozódhatnak.

 

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a lentebb megjelölt linken további tájékoztatásokat olvashatnak az elektronikus ügyintézésről.

Elektronikus ügyintézés portál