Tisztelt Lakosság!
A Balaton jegén való téli sportolás kapcsán az alábbiakról adunk tájékoztatást:
Balatonudvari közigazgatási területén nem kerül sor hivatalosan jégpálya kijelölésére. Ez nem kötelezettsége az önkormányzatnak, nincs erre kötelező jogszabály.
Azonban azok védelme és biztonsága érdekében, akik a jégen szeretnének hódolni a téli sportok örömeinek tájékoztatásul ismertetjük, hogy a vízi mentéshez szükséges mentőfelszerelés hozzáférhető helyeken elhelyezésre került.
Az alábbi mentőfelszerelések kihelyezésére került sor:
- 1 db dobókötél kb.20-25 méter
- 1 db csáklya
- 1 db könnyű létra
- 1 db mentőgyűrű
A mentőfelszerelés a Balatonudvari Strandon a mentős helyiségben, a Fövenyesi Strandon pedig a WC-öltöző épülete melletti fa szerszámtárolóban van elhelyezve.
Felhívjuk a jégen tartózkodók figyelmét arra, hogy a Balaton jegyén csak saját felelősségére tartózkodhatnak, és a Balaton befagyását követően a jégen tartózkodás szabályait a 46/2001. (XII. 27.) BM rendeletben foglaltak szerint tartsák be!
Ez a rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a jégen való tartózkodásról:
„5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
- a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
- b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
- c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
- d) folyóvizeken.
- § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.”
Még néhány fontos íratlan szabály, amit jégre lépéskor tanácsos szem előtt tartani:
- ne menjünk mélyvizű területek feletti jégre, mert fokozottan veszélyes;
- a parttól ne távolodjunk el nagyon, mert drasztikusan csökken a belátható jégfelület, így nem látjuk csak a hozzánk közeli területeket, és esetleg a szabad vízterületek, vagy vegyes jégterületek elzárnak minket a kijutási lehetőségtől;
- soha ne tartózkodjunk egyedül a jégen;
- legyen nálunk feltöltött mobil telefon, egy esetleges baleset, vagy elesés során bekövetkezett egyéb súlyos sérülés esetén a segélyhívásra (1817-es vízi segélyhívó, vagy a 112-es segélyhívó telefonszám);
- Jégbeszakadás esetén először mindenképpen a tűzoltóságot értesítsük, mert ők rendelkeznek elsősorban a jégből mentéshez szükséges eszközökkel és megfelelően kiképzett szakemberekkel. (105 –ös segélyhívó);
- soha ne aludjunk el a jégfelületen;
A víziközlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet 2. § d) illetve l) pontjában foglaltak alapján, a vízirendészet rendőri szervei ellenőrzik a szabad vizek jegén tartózkodás szabályainak megtartását, valamint ismeretterjesztő tevékenységet fejtenek ki - az országos és helyi tapasztalatok felhasználásával - a hajózással összefüggő, valamint a vízi közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a vízi közlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásával.
Balatonudvari, 2026. 01. 05.
Jurics Tamás jegyző nevében és megbízásából
Vas Veronika
kirendeltség-vezető
46/2001. (XII. 27.) BM rendelet
a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.
(2) Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.
(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.
(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pálya nem jelölhető ki.
2. § (1) Tilos fürdeni:
- a) hajóútban;
- b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
- c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
- d) kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
- e) egészségre ártalmas vizekben;
- f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
- g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
- h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
- i) ahol azt tiltó tábla jelzi.
(2) A fürdési tilalmat 60 X 30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.
3. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
(2) Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.
4. § (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva –, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.
(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a vízirendészeti hatóság engedélyében meghatározza azon fokozott biztonsági előírásokat, amelyek biztosítják viharjelzés vagy meteorológiai veszélyjelzés esetén a résztvevők biztonságát.
5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
- a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
- b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
- c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
- d) folyóvizeken és azok mellékágain.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10–10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.
7. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.
Tovább...
